Emléksorok a néhai mamelukok albumába

Tisza:

Voltam király Beóciában

S most félreállok végleg -

Annál is inkább, mert ha nem tenném,

Félrelöknének.

Podmaniczky:

Ajaj, szegény jó cimborák,

Elestünk hát a harcson...

Ezstán nem mint politikus,

Csak mint magánfél alsom.

Perczel:

A legszörnyűbben én törtem le,

Elért az isten ujja -

Így jár, aki a zsebkendőbe

Nem az orrát,

Hanem a harci riadót fújja.

Kautz Gyula:

Beszünt a szabadelvűpárt,

Ez tőrdöfés szívemben -

Oh jaj, ki fog már ezután

Tudósnak nézni engem?

Dániel Gábor:

Volt egyszer egy dicső törvényem,

Egy híres, büszke lexem,

Oly boldogan álmodom róla,

Mikor este lefexem...

Sréter Alfréd:

Pezsgőt a Házban többé nem iszom,

- Végleg meghaltam, meg, meg, -

Sőt, oh jaj, nem kínálnak már

Vizet sem az öregnek...

Mikszáth:

Meghalt a régi hősi gárda,

Minden mameluk csüggedt, néma -

A többinek ez tragédia,

Nekem: egy tárca-téma.