Dal a kis plakettről

Tavasz elmult... elmult a nyár

S az ősznek szintén vége már;

Megértük a hideg telet:

- Nem fázol, kis plakett?...

A trotoárra hull a hó...

E látvány bús és megható,

A napsugár, ah, odalett:

- Sajnálod, kis plakett?...

Szél fúj az egész vonalon...

- Gondolni rá is borzalom:

Vihar lesz, szörnyű, rettegett!

- Vihar lesz, kis plakett.

A szél úgy fúj... feléd lehel:

S te sápadsz most, kis békejel,

Dicsőségednek vége lett,

- Szegény, szegény plakett...

A béke gyönge kártyavár:

Az „erős kéz” széthányta már...

Bármily komisz volt ez a tett,

- De megvolt, kis plakett...

Csak tegnap vertek tégedet, -

S ma már verést kap nemzeted...

Az „Oh jérum...” dalt ismered?

- Rád illik, kis plakett!...

...Őrjöng, tombol a jobboldal,

És balról szól a harci dal...

A harci dalra harc jöhet: -

Rút harc, - szép kis plakett!...

Ah, nemsoká' az arcokon

Csattogni fog a bús pofon:

A szó helyébe lép a tett...

- Így állunk, kis plakett!

Intő szó, törvény hasztalan:

„Gyű, gyű!” - Tisza csak fut, rohan...

Hol áll meg: tudni nem lehet,

- Terád sem ad, plakett!

És, bár becsüllek én nagyon,

De fájó szívvel mondhatom:

- Kár volt születni teneked,

Jobb sorsra érdemes plakett!

Körmöcnek drága aranyát

Ah, kár volt pazarolni rád:

Egy fagaras értékesebb

Most nálad, kis plakett!...

...S gazdád, a vén kuruc vitéz

Rád, ugye most sohajtva néz?

Ugy-e, kredencben rejteget,

Kis ártatlan plakett?...

Gondolja-e: nem volna jobb,

Ha téged a Dunába dob?...

Ha a hideg hab eltemet,

Szerencsétlen plakett?!...

A bűntudat nem marja, mert

Tisza szavában bízni mert?...

Mondd, nem panaszkodik neked,

Te jámbor kis plakett:

- Hogy, mint a példaszóba' van,

A hallgatás - az is arany!...

- S ha akkor nem békéltetek:

Hej, minden máskép volna most,

Biz' úgy, te kis plakett!