A pezsgőspohár

Finom pohár, pezsgőspohár,

Szinültig gyöngyöző arannyal,

Ó hogy kívántalak sóvár,

Szegény és halvány ajakammal.

Mert ibolyával jártam én,

A mulatóknak éjjelén,

Én sosem ittam, ó be kár.

Pezsgőspohár, pezsgőspohár!

És elcsavarták a fejem

A szép nóták a pesti éjben,

A nagy kalap, meg a selyem,

Én Istenem, minek meséljem,

Hisz nem is érdekes talán,

Egyszer az ibolyás leány

Leült, elgurult a kosár

Pezsgőspohár, pezsgőspohár!

Pezsgőspohár, oh életem,

Szeparé, hol mindig zenélnek.

Hol derekam öleltetem,

Virág, pezsgő, csók, részeg éjek!

Reggelre gyűrött a selyem,

Reggelre úgy fáj a fejem,

Virágom széttaposva már.

Pezsgőspohár, pezsgőspohár!

A szeparé üres maradt,

Utálat lett a pezsgő íze.

Nézem a pezsgős poharat

S úgy vágyom egy korty tiszta vízre,

Ott áll előttem üresen,

Benne a szívem keresem.

Hányszor sírtalak tele már

Pezsgőspohár, pezsgőspohár!