Kuplé a gyermekek nemi felvilágosításáról

Előadja egy felsőbb leányiskolai növendék

Eddig igy is megvalék én

Mint naiv lányka, szépen, békén,

S bizony isten, hogy azt hittem:

Gólya szállit házhoz itten

Gyermekeket utánvéttel...

Míg ezelőtt néhány héttel

Majdnem kilelt a hideg:

Szavalta száz feminista -

Nem vagyunk még nemileg

Fölvilágositva!

Megdöbbenve vettem észre,

Mily blamázs ez én rám nézve

S mint szorgalmas kis lány, búsan

A tanár úrhoz fordultam:

„Ó tanár úr, jó tanár úr,

Mindig jóra felelek

Algebrábul, fizikábul

S egy talánynak nincs még nyitja:

Nem vagyok még nemileg

Fölvilágositva!”

A tanár úr megnéz engem:

„Ez nincs benne a tanrendben,

De neked elmagyarázom

Édes, kedves tanitványom”.

S megcirógat a tanár úr

- Ah, a keze oly meleg! -

Ismételten is hozzám nyúl...

Ily jó tanár milyen ritka:

Most leszek majd nemileg

Fölvilágositva!

S este átkarolt ő lágyan

A tanári zord szobában,

„Fölvilágositlak!” - mondta

S a lámpát elfújta nyomba',

A fölvilágositáshoz

A sötétség, ah minek?...

De a kérdés már világos,

És a szemem nyitva, nyitva -

Föl vagyok én némileg

Már világositva.