Egy japán gőzös, amely katonákat szállított hazafelé a harctérről, tegnap éjjel egy angol hajóval összeütközött és elsüllyedt. A hajón volt 126 katona oda veszett.
Száll a hajó a nyári éjben
Hintázva zúgó tengeren,
Kelet felé, hol a nap fölkél,
Ahol a krizantém terem.
Megy a hajó és rajta boldog,
Ujjongó dallal ajakán
A százhuszonhat kis japán.
Ezer csatát végigküzdöttek
Hol vérben dőzsöl a halál -
Mi volt az nékik: vidám ünnep,
Tündöklő, édes, játszi bál.
Rajongva várt a szent halálra
A harcok szörnyü piacán
A százhuszonhat kis japán.
Száll a hajó... és rajta hősök,
A fölkelő nap fiai.
Evez regés honába vissza,
Krizantémot szakítani,
S aratni édes csók-jutalmat
Szerelmes gésa ajakán
A százhuszonhat kis japán.
Száll a hajó - a csodaszép nagy
Éposznak immár vége van -
Napos zászlója leng a szélben
Tisztán és diadalmasan.
És néz... néz csillogó szemekkel,
Repesve már a part után
A százhuszonhat kis japán.
- - - - - - - - - - - - - - - -
Roncsokra zúzva, a hajó már
Hever a tenger fenekén...
Az óceánon néma éj ül
Vigasztalanul, feketén.
A szél sóhajtva száll Keletre: -
Üzenetet küld haza tán
A százhuszonhat kis japán...
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论