Két kicsi bagoly, mindakettő jómadár

Mesélek kérem egy kis intimpistát

Melyben nem primadonna szerepel

S nincs benne gólya, aki kelepel,

Viszont bagolyról lesz szó, - kezdem is hát

A diszkrét intimpistát:

Nos kérem szépen két ifjú bagoly

Kint a Városmajorba valahol,

Egyik baglyocska persze hím,

A másik nőstény, uraim,

Találkozott a vadgesztenyefán

A randevúknak édes alkonyán.

Azon a fán, méltóságos közönség,

Bagoly kisasszonyék odúja volt

S a bagoly úrfi oda vándorolt,

Hogy egymást édes csókkal csőrön öntsék,

Méltóságos közönség.

S ez eldugott bagolylakás alatt

A fán egy villanykörte is ragadt,

Melyet még Bárczy és Boda

Szereltetett nekünk oda,

Hogy este se legyen sötét Buda,

De akkor béke volt, hát nem csuda.

Szóval, sőt szó nélkül a két fióka

Az odu szélin flörtölt hevesen

A csóknak náluk nincsen neve sem,

Csak vágyat érez ezredévek óta

Minden bagolyfióka.

Két csőr egymásra könnyen rátalált,

Mivel a bagoly csak sötétbe lát,

S bagolykisasszony felfülel:

Huh, huh... jönnek... vigyázni kell!

A villanyt felcsavarnánk netalán,

Hogy meg ne lásson, ha jön a mamám!