Egyedül [2]

I.

A tavasz hullámai zsongnak

Körül kacagón, melegen,

A tavaszban dalolva fürödnek

Napfényesen itt ezeren.

Érzem szíveik dobogását,

Látom, hogy lángol a szem:

Örök ünnepet ül a világon

Diadalmasan a szerelem.

Az ifjuság csodautját

Pártalanul rovom én,

Gond asszony jár karomon csak,

Rút asszony, szomorú, vén.

A tavaszt, szívem, te nem érzed,

Nem reszket az illata át -

Te megbabonázott bimbó,

Nem nyílsz ki sohase hát?

II.

Ha mosolyogni látom őket,

Kik párosak, szerelmesek,

Ha megszoritják egymást a kezek,

Ha édes titkokat susognak,

Zengése száll boldog daloknak -

Nagy árvaságom könnyre lágyul,

Zokogok gyáván, ostobául,

Ha mosolyogni látom őket.

És ha könny csillog a szemükben,

Kik párosak, szerelmesek,

Ha ajkukon sóhaj rezeg

És vivódnak és megcsalódnak,

Siráma száll a bús daloknak,

Betegek, boldogtalanok -

Vadul, pogányul kacagok,

Mikor könny csillog a szemükben.