Tavasz lesz már

Csupa szegények vagytok ti ezen a hídon, itt mentek

Ugye jó néktek, ugye no jó ez a hamar főtt meleg.

Tavasz lesz már, tudom én azt hogy örömetek van most

Szegény használtak, ti szegények, ti szegény bohóc emberek.

Nékem magamnak is örömem van, tik azt nem tudjátok,

Én vagyok ezen a világon az utolsó boldogtalan

Ni borul ez az én két szemem, ízesedik és borul egyszerre.

Könnyet kapok mingyár. Jaj, ez a szív is a szívem most újra nagy nehéz arany.

Tik itt mind Budára mentek. Jobb is néktek odaát Budán, ugyebár.

Kanári gyakorol Budán. Víg kis délebéd lesz. Én nem is tudom én hová megyek.

Nékem már megint fordítva van a két part, szédülök én vagy mi,

Csak látom bánatjaim borúlnak előttem, igen igen, ezek itt a budai hegyek.

Titeket megcsókol most a ti jó istentek, ti szegény szegény sorsúak,

Mint azok a régimódi fülönfüggő kövek, oly fénnyel vannak repedéses zöld orcáitok.

Jaj nékem is, az én képemen is olyan édes jóságos ez a szép meleg nap,

Olyan minthogyha kezet éreztem vón arcomon, egy nőét, azét kit néha még álmomban álmodok.