Takarodni a szép felhők alól
Úgy fáj, úgy fáj.
Menni a kertből, a muzsika szól,
Úgy fáj.
A jajt a sírig vinni hangtalan,
Megélni és nem ölelni meg magam.
Nem szökni el rózsázott csolnakon
Úgy fáj, úgy fáj.
Egy padra űlni s tudni hol lakom
Úgy fáj.
Minden hercegnővel szakítani,
Szerkesztő urat alakítani.
Nem kelni mindig India felé
Úgy fáj, úgy fáj.
Francia kéj, nem veszni el belé
Úgy fáj.
Az éhezőket meg nem váltani,
Az utcán egyet nem kiáltani.
Ha kérdik, hogy vagyok: jól köszönöm,
Úgy fáj, úgy fáj.
Titkolni a halál milyen öröm,
Úgy fáj.
Arról beszélni, melyik a jó szivar,
Esernyőt vinni mert jön a vihar.
Úgy adni, mintha mindegy volna már
Úgy fáj, úgy fáj.
Görbülni lassan mint a pipaszár,
Úgy fáj.
Elnézni hogy lesz majd mindenki vén,
Nem dűlni nyakukba: szegény, szegény.
Csak egy-egy könnyet ríni még sután
Úgy fáj, úgy fáj.
Pottyan még csepp elment eső után,
Úgy fáj.
Mondani: igen, meg mondani: jó,
És bólogatni mint a hintaló.
Gyermek hajt karikát tavaszi nap,
Úgy fáj, úgy fáj.
Nekem szalad, megkapni, szólni; happ,
Úgy fáj.
Arany reggel lehulló angyala,
Mély ködben hattyú meghaló dala.
A csillagokat mind elejteni
Úgy fáj, úgy fáj.
A feledést is elfelejteni
Úgy fáj.
A lemondásról is lemondani,
Isten veled, soha se mondani.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论