Egyszer

Egyszer vágtató gyöngyhintóbúl

Aranyat szórni a népnek, aki kódul.

Mérgezett liliomok közt egy éjben

Elveszteni az eszemet a kéjben.

Egy váll. Óh, csókkal hajolni feléje,

Hogy az életet, a halált megérje.

Egyszer olyat sírni, hogy a sírásom

A két orcámon végig árkot ásson.

A végtelen tengerbe beleúszni,

Odaveszni, el se búcsúzni.