Mint magányos lovast...

Mint magányos lovast az este,

Elér a bánat engemet,

Gyereksírás jön fel szívemből,

Könnyűim csöpp csengői csengenek.

Apám után szeretnék futni,

Ki a városba vezetett,

S míg a boltok közt bámészkodtam,

Elengedte egyszer a kezemet.