Nem lesz kit ütnöd

Én Úr vagyok és erős Isten

S megbüntetem az atyák vétkeit

Hetediziglen fiaikban

Lehetsz Úr s lehetsz erős Isten,

És büntethetsz, ahogy akarsz,

De én vétkemért csupán engemet.

Egyedül állok szemközt véled

Vétkeimmel Te bosszúálló -

Megszenvedek, és vége aztán.

Aztán széthullnak testem rostjai,

Elkeverednek a hegyekben -

Büntesd a sziklát, az nem érzi.

Aztán szétfolynak vérem csöppjei,

Elkeverednek a vizekben -

Vesszőzd a tengert, az nem érzi.

De emberszívet, érzőt, égőt

Zsákmányul neked nem dobok,

Hogy ostorozd hetedíziglen.

Ha van még nékünk számadásunk:

Itt vagyok: végső szem a láncban,

Őrült májusban józan, száraz ág.

Üss Uramisten, amíg bírod -

Utánam nem lesz kit ütnöd tovább.

1936