Csak ítéletnapján

Misztikus, mohos óriások -

Vezér lehetne köztük bármelyik -

Köszöntöm őket kar-felemeléssel -

De közülük egy sem vezérkedik.

Nincs kit vezetni - és nincsen hova.

Szent, szent, szent mozdulatlanság ez itt.

Minden roham őrült és ostoba.

Szétfutva messze, roppant gyökerek:

Én is, majd hogy nem gyökeret verek.

Ha szivárog itt-ott a gyanta-vér:

Istennek tetsző illat-áldozat.

Fenn a magasban roppant zöld karok

Amerre elmegyek - csak áldanak.

Minden roham vétkes és ostoba,

Szent, szent a Mozdulatlanság Ura.

Misztikus, mohos óriások.

Főpapi erdő. Hogyha egyszer ez

Megindul és rohamra orgonál:

Egész biztos: Ítéletnapja lesz.

Hohe Rinne, Szebeni-havasok, 1939 szept.