Jofka

9-ik születésnapján édesapjának írom

14 augusztus... a csillagok

Hullani akkor indultak az égről...

Béke egéből árva bukó-csillag:

Akkor indult egy ifjú katona

Millió mással a végzet elé.

De Jofka fogta az ő végzetét.

A hullni indult ifjú katona

Háta mögött aranyló délibábok,

Első lángolás, - első csalódások...

Álom-magok, - de nem nőtt csoda-fájok.

Mert Jofka várt a messze Ázsiában,

Vladivosztokban, vérben, pusztulásban,

Hogy ott üsse fel kis virág-fejét

A vörös csillag-hullás közepén.

Oroszba oltott halk magyar remény.

1930 január 13