Magyar prédikátor Szt. Gallenben


Borbáth Daninak

A templom - döbbentő szó -: ezeréves.
A hujrázó vad lovasokat látta.
Perzselve, dúlva áradtak idáig
És a világot hajtották igába.
A templom fogadta be a futókat:
A rettent embert és a rejtett kincset
S falai visszhangozták az imát:
A nyilaiktól ments meg Uram, minket!

A templom - döbbentő szó -: ugyanaz.
A prédikátor olyan fiatal,
Szelíd szeme dióbarnán mereng.
Esett, alázott nép fia: magyar.
Melegen csendül méla baritonja,
Ahogy köszönti az ős falakat,
S ezer esztendő reszket a szavából:
Isten szemében csak egy pillanat.

1934 február 26


作者
Sándor Reményik

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Remenyik_01052/Remenyik_01052_0591.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论