1. Lovrana, 1926 május

Felséges mű-út: „Scarico chiuso”.

Alatta sziklapart a tengerig.

Szelidgesztenye-fák szegélyezik

S olajfák vetik árnyékuk reá.

Ligetté sűrűl mirtusz és babér.

Dicsőség bujkál benne s szerelem.

S piros rózsából új tenger terem

Piros pünkösdkor a tenger felett.

A tenger kék és Medvea felé

Opálosan és álmosan ragyog.

És minden mindegy, mert beteg vagyok.

És nem gyógyít meg soha, senki sem.