Solness

Berde Máriának

„Felépítetted tornyodat?

Hágj fel reája hát!

Inogsz? Csak rajta, járd körül

Keskeny párkányzatát.

Bár rácsa nincs, korlátja nincs:

A mélybe bátran letekints,

Állj műved magaslatán!”

Felépítettem tornyomat,

Magasra építettem.

Nehéz lesz, annál nehezebb

Ár felett állni itten.

A kőből vert csipke ragyog...

Fennakadok, vagy zuhanok?

Én Istenem, segíts!

„Felépítetted tornyodat

Magadnál magasabbra:

Méltó, hogy bizonyságot tégy

Toronytetőn maradva,

Hogy, - mint a műved, vagy te oly legény.

Nem-rezzenő, kemény.

Lássuk: megállsz-e hát?”

Felépítettem tornyomat

Magamnál magasabbra:

Ember vagyok, gyarló vagyok,

Leszédülök zuhanva.

De a torony, mit építettem,

Talán-talán állni fog itten,

Habár ledőltem én.