Elakadt vonatok


Cél felé futó vonatok elé
Hótorlaszt emelget a Nemere:
„Hé emberkék, van-e sok dolgotok?
Látjátok, nekem nincsen semmi se.

Csak szép, bő, fehér halált ontani,
Csak játszani a farkasbőrös Téllel,
És a ti dolgotokat rontani
Lázadó, büszke, kegyetlen szeszéllyel.

Én nem vagyok szerelmes senkibe,
Én üzletet nem kötök senkivel,
Nekem nincs féltő gondom semmire,
S azt se bánom, ha senki sem szível.

Szálló pehelyből, halk halotti neszből
Kovácsolom a nagy kerékkötőt,
A dübörgő erővel szembe szegzem
A mozdulatlan, hangtalan erőt.

Vagy fütyülök, huj, hosszan, élesen,
Élesebben, mint mozdony valaha.
Mozdonyok vészfüttyeit elnyelem -
És testvérem a székely éjszaka.”

1924 január


作者
Sándor Reményik

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Remenyik_01052/Remenyik_01052_0333.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论