4. Azért is élsz!

Azért is élsz!

A gondolataim

Nézd: a te tölgyeid!

A lelkem győzhetetlen talajába

Bocsátottad le bús gyökereid.

Halk mozdulásom: rügybepattanásod,

Kőkemény csendem: a te hallgatásod.

Bennem nő ki száz lemetszett karod,

Az én viharom: a te viharod,

Az én koronám a te koronád.

Hol a fejsze, mely belőlem kivág?!