Acélkórus

Az éhség kórusa mondja most a verset szemetekbe;

az éhség kórusa, mely nem énekelt soha még

csak dolgozott

és igával körbejárt,

mint jár a kerge barom;

munkájának még sosem maradt föle,

csak dolgozott,

és maga ráadás volt,

kócos ágynál

és kopasz asztal fölött!

dolgozott,

most penészes ökle hull le;

szelet sodor,

mint az induló vihar feketén

és úgy ejti szombatja mellé a vasárnapot,

mint üres tál mellé ejthetne rózsabimbót.

északon

északon

délen

nyugaton

nyugaton

és keleten

áll a kórus és mondja a verset!

fehéren

feketén

sárgán

és véresen,

fehérek

feketék

sárgák

és véresek!

véresek, mert Távolkeleten száraz türelemmel

sárga prolik öldösik egymást

s a dalos faluk népe füstölve tolakszik az úton!

vágóhidi borjak ünnep előtt a véres hely korlátai közt

így bökik egymást és hangzanak, mint a csúszós hideglelés!

vasakkal egymásra köpködnek a sárga prolik

és egymást keresve, napokat menetelnek!

jó volt a háború!

jobb sose volt!

kövér profit csorog!

csordogál! ó ezért!

ezért ropogós gyarmatot zabái az anyaország!

Elfántcsontpartokat, vagy Indiát,

vagy ha akarod Madagaszkárt!

ha akarod, a néger fiú sikolt feléd

kit a filmrendező törzsétől megvett egy ócska pipáért

és a tigrissel szétmaratott!

szép fölvétel volt,

a tigrist napokig korgatta elébb

s veszettfeneként ugrott az akkor!

hangosfilm volt

s a mozik népe

a néger halálos hangjától hidegen borzongva

térhetett nyugovóra;

ó, ne féltsd az álmát!

Velence teréről álmodik majd a polgár,

hol mézes hetet evett

és galambot etetett!

ne félts te semmit,

csak tanuld meg szorosan tartani elvtársad kezét

s az öklöd gyakorold!

akár a puffanó bárányfelhők hasán,

ha máshol nem lehet

és lassan egyél, ha enni akad!

sétáljon szét benned az illetett erő!

az éhség kórusa mondta most a verset szemetekbe

és az éhség kórusa folyton növekszik

éjjel és nappal

éjjel és nappal

mint a gyerek,

kit fúj a szél és ver az eső

fúj a szél ver az eső

és ver az eső és fúj a szél

növekedj kórus!

és növekszik a kórus

mint a taposott sár, feketén;

feketén mint

feketén a taposott

feketén sár

és ráfuj a téli szél

és kemény lesz!

és kemény lesz

mint a kő!

és még keményebb:

mint a vas?

keményebb

mint az acél!

1931. november–december