A régi házra

a nap sután süt és játszi kis angyalkák pucér köldökkel

szórakoznak a szélfogamarta vén ház falán...

lomha, nagy szines legyek között őrült táncot járnak a

sugarak egy kintfelejtett virágcserép fölött....

és ha egy sarokból a szél nyomán felszáll a por,

a nap az ódon emlékek között szemtelen kotor...

a cserép szélfogamarta fal, pad nyomán ujra és ujra, –

talán az angyalkák száján új mese fakad

és rezgőn sír végig a házon az unalom és pókhálót fon

keresztbe a régmosott, poros ablakokon...

Margitsziget, 1927. június 14.