Főgenerál Gróf Nádasdy Ferenc halálakor

1

Hová hanyatlasz, virágzó hazánk?

Hát már nem tud más, csak bu, jönni ránk?

Nem is reményli nemzetünk többé hajnalát,

S éjjelében

Kék egében

Csillagot sem lát?

2

Minap a végső homályba merült,

Kiben bus szivünk még néha örült!

Illy mostoha sorsra a kőkemény sziv is lágy!

Nádasdy ez,

Magyar könyvezz!

Már ez is elhágy.

3

Meghültek immár vitéz kezei,

Kiket ellenség féltek ezrei.

Kihullott belőlök a kard; - bárcsak még lenne

Közted, Magyar!

Egy olyan kar,

Melyben illene. -

4

Lásd, igy hagynak el a nagy férfiak,

Dicsőségedre nőtt hazafiak.

Édes hazánk! te is velek immár vonaglasz,

Hacsak nem jő

Csuda erő,

Melly megoltalmaz.

1783