DE TI, ÉLŐSDI, CSALFA NÉP...

De ti, élősdi, csalfa nép,

Csak hagyjatok, ha nem szerettek!

Magányos mind, mi nagy, mi szép;

Magába csak a gyáva reszket.

Álmodva, küzdve és csapongva

Magán, de úr vagyok honomba!

Villám lován minek a kantár?

Dicsőbb, ha szabadon rohan:

Minél magányosabbnak, annál

Nagyobbnak érzem önmagam.