CSAK JÓT NE VÁRJ!

Készülj, fiú, a zord csapásra!

Mély sírod öble meg van ásva,

Szeretteid elhullanak,

Igába hajlik büszke nyak:

Csak jót ne várj!

Készülj kemény, gonosz tusákra,

Börtönre, csúfos szolgaságra!

A hős szivek elvérzenek,

Örökre fáj a honfiseb:

Csak jót ne várj!

Készülj, légy készen a halálra!

El nem marad, jön nemsokára.

Vértóba fúl a szűzi nap,

Az átok a hatalmasabb:

Csak jót ne várj!

Csak jót ne várj! Ifjú szivedre

Ezer veszély áll egyre lesbe,

S ha mámorod legédesebb,

Akkor sajog a régi seb:

Csak jót ne várj!

Kígyó sziszeg minden bokorba,

Mérget kevernek csókba, borba,

S a bárgyu nép, ez ősi rab

A zsarnokoknál zsarnokabb:

Csak jót ne várj!

Ha nincsen is vigasztaló más,

Ne hűtse le heved csalódás!

Hisz tudni mindig többet ér,

Mint vérzeni csalképekér:

Csak jót ne várj!

Csak jót ne várj! Rejtsd el szivedbe

Mélyen, mit ápolsz lelkesedve!

Másoknál légy te szabadabb,

S tudásod ezzel gazdagabb,

Hogy jót ne várj!

[Szenic, 1890. szeptember 21.]