MÁJUSBAN.

Az Isten ád tavaszt és ifjuságot,

Szívnek szerelmet és lombnak virágot:

Oh szép tavasz, szép ifjuság!

Hadd reszkessen sziv és lomb örömében,

Hadd nyiljék rajtok szerelém, virág!

Hajnalsugár száll szívhez és virághoz

És aranyport és arany álmokat hoz,

Mosolygva nyílnak kelyheik,

A föld tavasszát, éltök ifjuságát

Egy hő sohajban s könnyben érezik.

Szelíd holdfény enyhít borongó éjet

És édes dallal édesebb csók ébred

Szellők vágyó fuvalmiban;

Elaludt rég, mi fáj, zajong és fáraszt,

Csak a szerelem éber boldogan.

Ne gúnyolódj’, hogy a virág elhervad,

A szív érez csalódást és fájdalmat,

Bús száraz ág lesz mindenik,

S csak gyászos hollók serge száll reájok,

És vad szélvészek vivják, tördelik.

Csak mondhassák: virágoztam, szerettem

Hajnal- és holdfény ragyogott felettem,

Enyhűltem csókon, harmaton,

S hulló levél közt, szélvészek zajában,

Tavasz szép napja, rólad álmodom.

1848