AZ ÉJRŐL.

Csodás vagy éj!

Ruhád sötét, de bűbájos lepel,

Nyugalmat, enyhet és gyönyört lehel

A kunyhóban altatsz könnyet, sohajt,

A gazdagnál költesz tivornya-zajt.

Csodás vagy éj!

Kegyes vagy éj!

Homályodban kiléphet a leány,

S boldog lehet várt ifja hű karán;

Homályodban magát elrejtheti

A nő, ha részeg férje kergeti.

Kegyes vagy éj!

Tréfás vagy éj!

Szép álmot adsz, örömben gazdagot,

Fénypalotát, pénzt és nagy birtokot;

De míg bájol e tündérlátomány,

Szekrényünkben kutat, lop a zsivány.

Tréfás vagy éj!

1846