HYMNUS.

Kárpátoktól Ádriáig

Zengjen a közének,

S veszszenek, kik ellenállnak

Forró zengzetének!

Kárpátoktól Adriáig

Egy zenét akarnak:

Adjon isten szebb jövőt az

Ébredő magyarnak.

Szebb jövendőt mint a mult volt,

Jobbat a jelennél;

Szebb jövőről régen él egy

Szent hit e nemzetnél.

Adjon néki hírt, hatalmat

A kivítt csatákra;

Nyúgodalmat, de dicsőet,

Annyi belvitákra,

Légyen egység a királynak

S nemzetnek közötte;

Egyiránt mondják az áldást

Papjai fölötte.

Védje törvény a parasztot

Ura ellenében,

És az úr jogát a jobbágy

Tartsa épségében;

És mint vére egy anyának

Hitben és reményben,

Legyen egy a szétszakadt nép

Nyelvben, érzeményben.

S lészen áldás fénykörében

A magyar hazája,

Századokról századokra

Egység oczeánja.

E hitért élünk halunk, mint

Őseink halának,

S általadjuk gyermekinknek

S gyermekink magvának.

S ivadékról ivadékra

Nem szününk remélni:

Kárpátoktól Adriáig

Hogy magyar fog élni!

Kárpátoktól Adriáig

Zengjen hát az ének:

Adjon isten szebb jövendőt

Árpád nemzetének!