A NÉPTÖRTÉNETBŐL.

Zsarnok űl a hősi nép nyakán,

Karja súlylyal fekszik a hazán;

Számüzetve

Benn a szent igazság;

Rabbilincsen

A dicső szabadság.

S tűr, sok évig tűr a hősi nép;

De türelme partjain kilép, -

Kél, s kelése

Tenger áradatja,

Vív, s vivása

Győzelmét aratja.

Börtönében már a zsarnok úr,

Égbe átkot szór, a földbe túr!

Mind hiába!

Köny nem árad érte;

Őt az isten

És a sors elérte.

Vígad a nép, s győző dalja zeng,

Hő dalától honja visszareng:

Néptül áldva

Légy, oh szent igazság!

Üdvözölve

Te, arany szabadság!