TAVASZI DAL.

Pusztaságok pusztasága!

Nincs a földnek még virága!

Lombtalan áll a berek,

Víg madárka nem cseveg;

S mégis ah, mi érzet ez,

A mi bennem ébredez,

S mint egy édes sejtelem

Végig rezgi kebelem?

Szellem-csókod az,

Ébredő tavasz!

Oh e bimbó-ezredek

Nem soká kifejlenek!

Ebből illatár fakad,

Abból csörge ér szakad,

Ez növény, az zöldfa-ág,

Ez fűszál lesz, az virág,

S ez, mely itt van keblemen,

Érezem,

Ez - szerelmi dal leszen.