JENNYHEZ [II.]

Jősz leányka lángszemekkel,

S barnán kéklő hajfürtökkel:

Mint árnyéklott viola.

Így száll égi kellemében

Messze lengő fellegében

A remény szép angyala.

Áradó mély fájdalomnak

Engem lankadási nyomnak,

Keblem, ajkam enyhet kér.

Ah, hasonlítsz reménységet,

Tőled e kín mely így éget

Balzsamcseppet mégsem nyér!

Cseke, 1825. máj.