ÚJ LÁNC

Ő mást szeret, mást én is, s lángolással

Mind ő, mind én. De Ámor ránk mosolyga,

S a két szerelmest összefűzte egymással.

Jött, ment, meg jött; elsárgúla, elpirúla. -

Merjek, ne merjek? kérdezém magamtól,

S ajak, kebel, szív együvé szorúla.

Én Anikóért, ég ő Bandijáért.

Küzdünk; de oh, ki küzdjön Ámor ellen?

S bukdosgatunk, s ki tudja mint s miért?

1824