VIHAR ELŐTT

Eredj hát, hogy ne lássalak soha!

Fellegbúvó csillag majd elvezet.

Hogy villámlik! Zivatar lesz az éjjel!

Ne várnál mégis?... Nem, nem! Csak eredj!

Míg nálam itt időztél, más tanyákon

Mulasztottál más, édes perceket,

Szegényebb lettél. Kergesd hát, utólérd!

Csak vissza ne nézz! Csalj meg, elfeledj!

Egy szót se mond! Köszöntöm azt az asszonyt!

Pejkó, nyugodj! - Mit akar ez az állat?

Hozzám nyerít? Szoktasd el a kezemtől!

Mér tudna jobban emlékezni nálad?

Ez dörgés! Menten elered a zápor,

És hogy jutsz át, ha a patak megárad?...

Az ablakom majd utadra világol,

Csak menj!... Ne hidd, hogy meghalok utánad!

1901