Krisztus a vargával

Mikor szamárnak hátán a szent városba tartott,

- Az üzletek bezárva, virágosak a parkok -

Ott állt Ahasvér varga a nép első sorába

És tele tüdejéből rikoltozott: Hozsánna!

Mikor vörös gúnyában a nép elé vezették,

- A virgácsok bíborral borították a testét -

Ahasvér varga ott állt és mint a bősz szelindek

A csőcselékkel együtt ordítozott: Feszítsd meg!

Mikor a föld megingott, az ég kárpitja megnyilt,

A százados megbánta az Ember Fia vesztit,

Ahasvér varga ott állt - sápadt a Nap, a Hold, -

És mellét verve bőgte: Ez Isten Fia volt!

Mikor, nagy néha, árván, e rossz világba téved

Valaki, aki bátor, igaz, jó és az élet

Hozsánnával, kereszttel és pardonnal fogadja,

Butaság, mindig ott vagy, mint Krisztussal a varga.