Gazdag szegénység [2]

Mindent elosztok köztetek, szegények.

Tiétek mind, ez élet és e lélek.

Mindent csak nektek, szívvel és egészen,

Tiétek álmom, vágyam és reményem.

Tiétek hitem, hogy jó az ember

És a reményem, hogy jobb is lesz egyszer.

Tiétek a szerelmem, bús, halálos,

Mely értetek vért és igéket áldoz.

Tiétek voltam, amikor fogantam

Tisztes szegénység szent ölén. A dallam,

Mely bennem legelőször tört fel,

Együtt sírt és vágyott a szenvedőkkel...

Mindent elosztok köztetek, szegények

És egy dicső remény pusztáin élek:

Hogy a jövendő boldogabb és szebb lesz,

Méltó dalomhoz és méltó hitemhez.