Órák zenéje

Bús, alabástrom oszlopfejeken

Méláz az óra, antik ébenóra.

Üvegharang alatt halkan lebeg

Monoton, ódon, fáradt mutatója.

Virrasztok egy kopott, rőt szőnyegen,

Lelkemben mélabúnak hangfogója,

Aranyport szitál rám ma a jelen

S nótába fog az ódon ébenóra.

A dallam megtörik az üvegen.

Ó ez üveg a múlt bús hangfogója!

Ott virraszt benn napokon, éjeken...

Hunyt álmaink elnémult indulója:

Ó, komor óra, rokonom nekem,

Percegő percek beteg siratója,

Üveglelkem kong komor csöndesen,

Fáradtan száll a múltba mutatója...