Szép csöndesen [1]

Zaratusztra ormok,

Nem kelletek már,

Ólmos gondot hordok,

Mindig velem jár.

Nem von már a tető,

Jobb lenne pihenni,

Gyűlik ráncra redő,

Jobb volna a semmi!

Csak egy kis oázis,

Oda hajt a vágy,

Ha szűk, ha parányi

Egy kis rózsaágy.

Semmit se kérdezni,

Mert nincs felelet,

Gond nélkül evezni

Mélységek felett!