Shakespeare

A kandallóban égnek a hasábok,

Már itt az alkony. Isten véletek

Napfényes erdők, tavaszi szelek,

Szép ifjúság, te rakoncátlan, álnok!

Már itt az este. A szőlőlevél is

Pirosra vált, az ég is rózsafényes,

- Az elmúlás ez, az emlékezés ez -

Már itt az este és már itt a tél is!

Motoszkál még fejében egy-egy ének,

Szelíd szonettek, mennydörgő szavak,

Melyekre taps reng és zeng száz ajak.

A kandalló kiégett. Itt az éjjel.

S a vak sötétben végsőnek világol

Két szép szem napja múltak tavaszából.