Vita nuova

Örök tavasz,

Te sugároztad fényedet felém,

Életem reggelén.

Szabad jövő,

Hajnalod áradt mosolyogva rám,

Gyermekkor alkonyán.

Csöndes múlás,

Mely eszmelángot hamuvá temet,

Ez fojt most engemet.

Lassú halál,

Mely a nemlétbe csöndesen halad,

Álmomból ez maradt!

*

Emeld fel homlokod,

Kevély lélek, magasra törtető,

Dús eszmeforrás, szökj elő!

Enyém a diadal!

Bár minden vágyam semmiségbe hulljon

S minden örömre végalkony boruljon.

Örök tavasz,

Szabad jövő,

Mely behavaz,

Mely jőve jő,

Enyém, míg bennem egy parányi élet

Szikráját rejti a végtelen égnek,

Míg szebb világot tükrözik ragyogva,

Míg nézhetek a hívó csillagokra!