Erdős Renée: Sappho

Te vagy a párom. Te forró, te szép.

Hallgasson el most a langyos beszéd,

Csak takarjon el az ébenhajad.

A tested kell csak! Te kellesz magad!

Te vagy a párom. Te hiú, te nagy;

Te keleti véremnek vére vagy,

Csókolj, ahogy bírsz. Én hagyom magam,

Alázatosan, némán, ittasan!

Te vagy a párom. Kergess el, ha tudsz!

Mondd, hogy gyűlölsz! Én azt mondom: hazudsz!

Tied a vágyam, titkos ölelésem,

De hej, sokáig te se kellesz nékem!

1907