Ének Tinódihoz

A magyar éjben újra fölzokognak

Siralmaid s a véres századoknak

Minden keserve ott él énekedben.

Lantos Sebestyén nézz le ránk a mennyben:

Taníts bennünket hinni és remélni,

Komor világban víg jövőnek élni!

Föl magyarok, testvérek,

Zendüljön régi ének,

Új gyásznak hangja szóljon,

Mint hit harangja kongjon

És zúgjon, mint ítélet,

S legyen zenéje élet:

Mert élni akarunk mi,

Dicső magasba jutni,

Hol újra nagy nevünk lesz

És boldog ünnepünk lesz

S egész világ csodálva

Tekint magyar hazánkra!

De addig is esengve szálljon égnek

A magyar éjben virrasztón az ének,

Tinódi Lantos szárnyas lelke küldje

E nagy borúból az örök derűbe,

A magyar Isten trónusát elérje

S legyen győzelmes himnusszá a vége!

1927