LÁNGGAL ÉGŐ TEREMTETTE...

Lánggal égő teremtette!

Nagy a harag a szívembe’;

Úgy háborgok, úgy hánykodom,

Mintha volnék a Balaton.

Viszontagság az életem,

Ezer bajba keveredem,

Hogyha leányszemem volna,

Egy pár kendőt telesírna.

Eh, a sírás nem kenyerem!

Kinek tetszik, pityeregjen.

Én egy nagyot káromkodom,

Úgy csillapul a haragom.

Pozson, 1843. május