DISZNÓTORBAN

Nyelvek és fülek... csend,

Figyelem!

Szóm fontos beszédre

Emelem.

Halljátok, mit ajkim

Zengenek;

Egyszersmind az ég is

Hallja meg.

Hosszan nyúljon, mint e

Hurkaszál,

Életünk rokkáján

A fonál.

Valamint e sültre

A mi szánk:

Mosolyogjon a sors

Szája ránk;

S pályánk áldásával

Öntse le,

Mint e kását a zsír

Özöne.

S életünk fölé ha

A halál

Romboló torát meg-

Ülni száll:

Egy gömböc legyen a

Magas ég,

És mi a gömböcben

Töltelék!

Székesfejérvár, 1842. november 18.