ÚTI NÓTA

Úgy járok az azúr parton,

Mint királyfi... Azaz pardon:

Mint új rangu magyar báró,

Pénzözönben, fényözönben

Nyakig járó.

Meg is ismer tán a tenger:

Sápadt ember, álom ember,

A vagyona néhány nóta

S ez is nyomja egy bizonyos

Idő óta.

Így van, így van... Ezt se költöm...

Odahaza, magyar földön

Kelletlen a régi fajta,

Új tábor van rangra, pénzre,

Könyvre, dalra...

Ki itt jár az azúr parton,

Azt sem tudja, merre tartson,

Nem új magyar s nem is báró:

Régi magyar, ennélfogva

Világjáró...

1904. október 20.