ÁLDOZÁS ATILLA SÍRJÁN

(Ádáz magyar sírása)

Nem tudom én, nem tudom én,

Kiket is küldjek el hozzád,

De itt az oltár ideje

S néhány titkosak megáldozzák

Oltárodat, a véreset.

Óh, nagy király, óh, nagy király,

Megyünk most már és megyünk Bécsbe

S e furcsa város úgy marad

Mögöttünk, mint életünk mécse,

Ki olthat és olthatni tud.

Atilla, híres bajnokunk,

Valahogy mégis úgy csináljad,

Hogy hozzád menjen a menőnk

S te légy az az igaz kivánat,

Ki butául föltántorul.