A FEKETE HÚSVÉT

Beteg szívem most be tele-nagy,

Milyen jó volna máskor élni,

Máskor s tán máshol:

Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét,

Jaj, itt nálunk, be fekete vagy.

Mikor halt meg itt a büszkeség

S volt jó itt élni nagy szivekkel,

Tele szivekkel?

Utat készít itt most a Fátum

S letépi Húsvét minden zöld diszét.

Hol a magyar százfelé dacolt,

Szívós és bolond erejével,

Szép erejével,

Mely szabadra tört, ágált mégis

S kinek dolga Isten dolga volt?

Rongy, züllöttség, bomlás és boru,

Csoda, hogy még vannak néhányan,

Szegény néhányan,

Kiknek kell még ilyen országban

Szabadságért a harc-háború.

Beteg szivem most be tele-nagy,

Milyen jó volna máskor élni,

Máskor s tán máshol,

Mert itt mindent letép a Fátum:

Fényes Husvét, be fekete vagy.

1914