HOLNAP IS ÍGY

Hogy tévedtem utat-vesztve,

Mégse bánom:

Hátha jövök nagyon gyorsan

S Te még nem vagy, nem talállak?

Vörös hennás ujjaiddal

Nem intettél:

Azt akartad, érkezzek meg,

Mikor már ölelni-kész vagy.

Ha jó szót szólsz, kicsúfollak

S hogyha bántasz,

Megcsókolom a lelkednek

Minden kicsi porcikáját.

Ajkad tele megvetéssel

S jó csókolni:

Lecsókolom kósza vágyad

S magam is az ajkaidról.

Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,

Azt is áldom,

Nem tudom, hogy tudsz jó lenni

S ha csak rossz vagy, így szeretlek.

Holnap talán szöksz riadva

S meggyalázva

Hagyod el hű, öreg párod

És holnap is így szeretlek.