A VISSZAJÁRÓ MÁJUSOK

Minden úgy igaz, ahogy régen:

Vannak visszajáró Májusok

A Sohsem-Nyugvás szent nevében.

Rózsás köd az agyunkra úgy száll

S úgy fűt a megvadulás heve,

Mint a régi, szent kamasz-jussnál.

Olyanok s még szebbek a tervek,

Mint diák-vágyak bús korán,

Ám telt-begyübbek a szerelmek.

Mert a Májusok visszajárnak

S nem ifjú vágyé való ízük,

De ki túl van laktán a Nyárnak.