A HARMINCADIK ANDRÁS-NAP

Kiket szerettem

S mert én szerettem őket: néhaik,

Harmincadik András-napomkor

Érkeztek ünnepi menetben.

Élők és holtak,

Valamikor szivemnek kínjai,

Éjféltől hajnalig időztek

És a szivemből rostokoltak.

Hajnalkor mentek

Semmibe vissza a hajdani nők

S elfogyasztott szivem helyére

Kacagva keresztet vetettek.