Zar verujete da ispred

Azt hiszitek, hogy csak én

gradske kapije samo ja

ácsorgok fényért és szeretetért

isčekujem svetlost i toplinu,

a város kapuja előtt,

kletvama samo ja šibam leđa

én korbácsolom a ziháló szél

uzburkanog vetra i samo ja urlam

hátát átkaimmal és üvöltöm az égig

do neba plač prezira:

kivetettségem siralmait:

svojih šesnajt godina nije

tizenhat évem nem elég

dovoljno da me prihvatite,

arra, hogy befogadjatok,

nije dovoljno da sa moje glave

nem elég arra, hogy fejemről letépjétek

paučinu poniženja otkidate?

a megaláztatás pókhálóit?

Izvan gradskih kapija mnogi čekamo

da nam podarite

Sokan várjuk a kapukon kívül,

krajcare poverenja!

hogy bizalmatok rézkrajcárjaival

megajándékozzatok!