Ispred tebe koračam,

Előtted megyek,

ti ispred mene.

te én előttem.

Na ruci mi zlatna niska

A koranap aranylánca

jutarnjeg sunca zveketa.

csilingel kezemen.

Kuda si krenula – pitam,

Hová mégy – kérdezem,

odgovaraš – ne znam.

feleled – nem tudom.

Ubrzao bi korake

Siettetném lépteim

al ti si brža.

de te jobban sietsz.

Ja sam ispred tebe

Előtted én

ti si ispred mene.

te én előttem.

Ispred jedne kapije ipak zastali.

Egy kapu előtt mégis megállunk.

Dao sam ti poljupca

Megcsókollak,

i ti si meni dala,

te nekem adsz csókot,

pa bez reči krenula

aztán elindulsz szótlanul

i život mi ponela.

és magaddal viszed életem.